Horváth István (Fidesz-KDNP) arról tájékoztatta a közgyűlést: Udvardy György pécsi katolikus megyéspüspökkel szóban megegyezett arról, hogy az egyházmegye a szekszárdi, Garay téri általános iskola vételárának a fennmaradó részét és annak kamatait a hónap végéig átutalja az önkormányzatnak.

Az egyházmegye 2008-ban vásárolta meg az épületet, amelyben jelenleg a Szent József Katolikus Általános Iskolát működteti, a 300 millió forintos vételárból azonban csak 15 millió forintot fizetett ki. A fennmaradó 285 millió forint megfizetéséről 2011. augusztusban állapodtak meg a felek.

A 2011-ben vállalt 150 millió forintot határidőre átutalta az egyházmegye, amelynek az eredeti egyezség szerint 2012. június 30-ig további 135 millió forintot és a tartozás kamatait kell kifizetnie. A most elfogadott új megállapodás szerint a kamat összege 30 millió forint.

Horváth István hozzátette: a korrekt és méltányos megállapodás alapján február 2-án jelképesen átadják az egyházmegyének az iskola kulcsát.

MTI/Magyar Kurír

Baranya megyében kilenc járás kialakítását tervezik, Komló, Mohács, Pécs, Sellye, Siklós, Szentlőrinc, Szigetvár, Pécsvárad és Bóly központtal. (pecsiujsag.hu)

Járások Somogy megyében:

Barcsi járás: Babócsa, Barcs, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Komlósd, Lad, Lakócsa, Patosfa, Péterhida, Potony, Rinyaújlak, Somogyaracs, Szentborbás, Szulok, Tótújfalu
Csurgói járás:Bélavár, Berzence, Csurgó, Csurgónagymarton, Gyékényes, Iharos, Iharosberény, Inke, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogyudvarhely, Szenta, Vízvár, Zákány, Zákányfalu

Kétszáz éve szentelték fel Zákányfalu templomát. Augusztus 21-én kettős ünnepre gyűltek össze több százan a falu lakói közül, hogy hálát adjanak Istennek a megszépült templomukért.

„A templom nem téglákból, hanem leginkább áldozatokból épül, igaz ez a templom felújítására is” – mondta Fliszár Károly főesperes.

A felújítást 42 milliós pályázati pénzből tudták megvalósítani, melyet a Kaposvári Püspökség megelőlegezett. Öt éve szolgál Zákányfaluban Laczkó Flórián plébános, akinek keze nyomán sorra szépülnek a meg plébániájához tartozó templomok. Újabb tervei is vannak a falu templomával: vízelvezetés, járdaépítés, a templombelső berendezése. A helybeli hívek imájukkal, egy szívvel és lélekkel állnak papjuk mögött – írta Kiss Iván marcali plébános.

Magyar Kurír

Csak az országvezetésnek a szándékán múlik, hogy az emberek miért nem laknak környezetbarát, energiatakarékos, természetes házakban napjainkban. A szándékukon múlik… az ártó szándékukon, hogy még nem valósultak meg ilyen jellegű építmények nagy számban hazánkban. Az önellátás és az önfenntartó életmód elengedhetetlenül fontos a nemzet számára, hogy minél előbb függetlenedni tudjunk a központosított, függőségbe taszító energiaellátóktól, és szolgáltatóktól.

Az IMF hiteleket törlesztjük ezerrel, de a nemzet számára már nincs lehetőség, hogy családot alapíthasson és megalapozza az újabb nemzedék megszületését. Központilag van ez így kivitelezve és ne is álmodozzatok arról, hogy véletlenül alakulnak a dolgok ebbe az irányba. Egy szándékos népirtás, szolid változatát tapasztalhatjuk meg saját bőrünkön napjainkban. Pedig politikusaink annyira tudják mondani,  hogy mit kéne csinálni, de már megcsinálni a kimondott gondolatokat sorra elfelejtik! Jobb és bal oldalon is. Miért? Mert mind a háttérhatalom érdekeit szolgálják ki, akik nem magyarok, hanem csak a magyarság élősködői és megszállói. Isten mentsen tőlük, és aljas tevékenységüktől!

Isten segítse a magyarságot, hogy ismét normális, teljes, boldog életet tudjunk élni maradéktalanul!

Kérd te is ezt!

Videó leírása:

“Végre elkészült a ház Somogyvámoson! Vályogból épült, de a legkorszerűbb LED világítása van. Mint láthatjátok, a ház belülről gazdagon van megvilágítva, mégis, ha minden világítótestet felkapcsoljuk, az összes felvett teljesítmény 160 Watt.”

A nem- vagy késve fizetők terheit nem viselhetik a számláikat időben kiegyenlítő ügyfelek - állítja a Pétáv ügyvezetője.

Nem érheti kár, hátrány a rendesen fizető fogyasztókat amiatt, hogy immár több mint 14 ezren tartoznak a távfűtés-számlákkal, vázolta a Vida János, a Pétáv nemrégiben kinevezett ügyvezetője. A cégvezető közölte, így mindent megtesznek a kintlevőségek behajtásáért, akár végrehajtással is érvényesítik a társaság követeléseit. Pécsett mintegy 1 milliárddal tartoznak a fogyasztók, a legnagyobb hátralék 8 millió forint.

———————————————————————–
Szavazzon a középső hasábban! Kemény fellépést tervez a Pétáv a tartozókkal szemben - mi a véleménye?
———————————————————————–

– Vezetői munkám egyik kiemelt feladata azt biztosítani, hogy a pontosan teljesítő ügyfeleket ne érje semmiféle hátrány a késedelmes fizetések miatt.

Vida: Nem engedjük, hogy a pontosan fizetők kerüljenek hátrányba

Ennek egyik alapeleme, hogy a cégnél ne növekedjenek tovább a kintlévőség miatti gazdálkodási terhek – nyilatkozta a Dunántúli Naplónak az ügyvezető igazgató.

– A hátralékok összege már így is elég nagy, mit terveznek beszedése érdekében?

– Jelenleg egymilliárd forintot meghaladó összegű a kezelendő kintlévőség, amit elsősorban az táplál, hogy a távfűtés díja a legmagasabb összegű közüzemi kiadás, ezért a belőle fakadó hátralék is gyorsabb ütemben nő. A tartozók ellen következetes fellépést tervezünk, aminek eredményességét több új jogszabály is segíti.

Igénybe vesszük a Közjegyzői Kamara által kibocsátott fizetési meghagyás intézményét, illetőleg az online-csatlakozás lehetőségét a központi végrehajtási rendszerhez. A cég döntése értelmében elmegyünk a végsőkig, tehát ha kell, végrehajtással érvényesítjük a társaság követeléseit, és nem engedjük, hogy a pontosan teljesítők kerüljenek hátrányba.

– A közelmúltban a kormány befagyasztotta a távhőárakat, lépéseket tervez a termelői hőár maximumának meghatározására is. Hogyan érintheti ez a fogyasztókat?

– Valóban új helyzetet teremt, hogy megszűnt a többségi tulajdonos önkormányzat tarifameghatározó szerepe, és várhatóan változik a termelői hőt biztosító másik tulajdonos helyzete is. Mivel a változás konkrétumai még nem ismertek, csak annyit mondhatok, hogy a cég működését két fő szempont határozza majd meg: a versenyképesség biztosítása, illetve a fogyasztók teherviselésének maximális figyelembe vétele.

– Hogyan jellemezhető most a Pétáv versenyképessége?

– A társaság kezelésében lévő hőközpontok megfelelő állapotúak, jó hatékonyság, szervezettség jellemzi a céget. A város tulajdonában lévő vezetékhálózatban azonban vannak fejlesztési, rekonstrukciós igények, különösen a 30-35 éves berendezések, elemek esetében. Ezzel együtt is jók a cég kilátásai, amit nagyon jól jellemez, hogy a 100 ezer fő fölötti hazai városok között mind árban, mind szolgáltatási színvonalban fej fej mellett a legjobbak vagyunk Győrrel.

– Milyen, a lakosságot érintő fejlesztéseket terveznek?

– Nem készülünk az elmúlt évekhez hasonló nagy kapacitásbővítésekre, ugyanakkor felmerült, hogy Újmecsekalján megteremtjük a további csatlakozás lehetőségét, illetőleg a látókörünkbe került a déli ipari park is. Minden beruházásnál vizsgáljuk, hogy mekkora ráfordítást igényel, reális időtávon belül megtérül-e. A döntések pontos számítások alapján születnek. Ami biztos például, hogy egy új hőközpontot építünk a Malomvölgyi úton.

– Mikor áll le idén tavasszal a szolgáltatás?

– A leállást mindig a napi átlaghőmérséklet alakulásához igazítjuk, idén még nem értük el a limitként tekintett 15 fokot. Azonban minden hőközpontunk alkalmas a külső hőmérséklet szerinti szabályzásra, így egyetlen fogyasztó sem vételez kényszerűen hőenergiát, ráadásul a lakások döntő részében már a saját szabályozás lehetősége is ki van építve.

Névjegy

Vida János (48) bányamérnökként végzett a Miskolci Egyetemen, majd a JPTE Közgazdaságtudományi Karán szerzett diplomát. Öt évi bányászgyakorlat után gazdasági tanácsadó volt a magánszektorban. 1999 és 2005 között a Biokom üzemeltetési igazgatója volt, majd napjainkig a Komlói Fűtőerőmű Zrt.-t vezette. Párjával él, három egyetemista gyermekről gondoskodik. Kedveli a sportokat, síel, ejtőernyőzik.

http://www.bama.hu/baranya/gazdasag/tavfutes-szigoru-fellepest-igernek-a-hatralekosokkal-szemben-374110

A szekszárdi vármegyeháza felújításánál folyamatban lévő régészeti feltárásokból kutatók arra következtettek, hogy a szekszárdi bencés apátság templomának szentélyében temethették el I. Béla királyt (1016–1063).

I. Béla szobra Szekszárdon (fotó:szoborlap.hu)

A királysír korábban feltételezett helyszínén, az apátsági templomhoz kapcsolódó kápolna területén tavaly elkezdett feltárás a napokban folytatódik – mondta az MTI-nek Ódor János, a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum igazgatója. Az azonban már tavaly kiderült, hogy a feltételezésekkel ellentétben itt nem lehetett I. Béla sírja – tette hozzá.

A XI. századi bencés apátságot, ahová az írott források szerint I. Bélát temették, az 1960-as években tárták fel; Kozák Károly régész a mostani megyeháza északi része alatt talált középkori alapfalakat, amelyek feltételezése szerint egy korabeli kápolnáé lehettek, és még az apátsági templom felépülése előtt temethették ide az Árpád-házi uralkodót. A 2009-ben végzett megelőző feltáráson viszont egy XIV-XV. századi, gótikus kápolna maradványai kerültek felszínre, így kizárt, hogy a királysír itt lett volna.

Kozák Károly ugyanakkor feltárt az apátsági templom keleti oldalán egy díszsírhelyet, ahol ugyan későbbi eredetű csontvázak és tárgyi leletek kerültek elő, mégis közvetett bizonyítékok alapján azt lehet mondani, hogy ha I. Bélát a szekszárdi apátságban temették el, amit írott források megerősítenek, akkor a sír itt volt – jelentette ki a múzeum igazgatója.

A szekszárdi Béla király téren várhatóan júniusban kezdődő feltárás, amely a belváros rehabilitációját előzi meg, arról adhat információt a régészeknek, hogy milyen környezetben állt a bencés apátság épülete; a középkori városmag bizonyos fokig az elmúlt 150 év feltárásai alapján ismert, de ma sem tudni például, hogy hol állt a településnek a források által említett, vélhetően XIV. századi plébániatemplom.

Aki alatt beszakadt a trón

I. Béla Árpád-házi magyar király 1060–1063 között. I. Béla Géza magyar fejedelem öccsének, Mihálynak unokája volt. Apja valószínűleg Vazul volt, bár több korabeli krónika is Vazul öccsét, Szár Lászlót jelöli meg Béla és testvérei apjaként, ennek okai a korabeli politikai események is lehetnek.

A Képes Krónika tanúsága szerint a király úgy halt meg, hogy összedőlt alatta a trónja, és ez súlyosan megsebesítette. A sebesült uralkodót nyugatra vonuló csapatai után szállították; de Dévény környékén belehalt sérülésébe. Az általa alapított szekszárdi apátságban temették el.

forrás: hir24.hu

Egymillió forintot ajánlott fel harangöntésre Zsúnyi Illés. Azt szeretné, ha a harang nemcsak a nagydorogiaknak, s értük szólna, hanem a Gulágon meghaltakért is. Illés bácsi kilenc évig raboskodott ott.

Sokszor hallhatták a nagydorogi katolikus hívek az utóbbi időben plébánosuktól, Sebestyén-Molnár Árpádtól, hogy bizony nagyon csehül állnak. Van egy lepusztult plébánia, meg egy viszonylag új templom, ami 1934-ben épült, de például nincs orgonája, a szentélyét tönkretették annak idején, amikor lebontották a főoltárt, mert félreértelmezték a „szembe misézést”.

A nyolcvanöt éves Zsúnyi Illés szinte percre pontosan idézi ma is fogságba esése történetét, név szerint említi társait, akik nem térhettek haza A nyolcvanöt éves Zsúnyi Illés szinte percre pontosan idézi ma is fogságba esése történetét, név szerint említi társait, akik nem térhettek haza

Igazi nagy harangja sincs a nagydorogi katolikus templomnak. A nagyobb 130 kilós, a kicsi, ahogy Sebestyén-Molnár Árpád mondja, csengettyű, talán még húsz kiló sincs. Csak összehasonlításképpen: a református templom tornyában 860 kilogrammos a nagyharang. A kicsi 1826-ból való, Éberhardt Henrik öntötte, a nagyot 1818-ban ugyanaz a Weinbert Péter, aki a pécsi dómét. Ez néhány évtizeddel később Komlóról került Nagydorogra, az akkori lelkész vitte magával. Bár a hiányosságot látják, az egyházközség önerőből nem képes megoldani a gondokat.

A plébánia tetőjavítása milliókat emészt fel, ehhez kérték, kérik a hívek adományát; harangöntésre – bármilyen fontos is – luxus lenne áldozni. Ebben a helyzetben érkezett a falu plébánosához egy őt is meglepő felajánlás Zsúnyi Illéstől. Egymillió forintot ajánlott a harangöntésére. Illés bácsi – meséli Sebestyén-Molnár Árpád – kilenc évig volt Szibériában a Gulág fogja. Sok társa veszett oda, sokat szeme láttára lőttek le. Ő maga 85 évesen „értelme használatával bíró ember”, s azt szeretné, ha a nagydorogi harang társai emlékére készülne el, derült ki a plébános szavaiból.

Hozzátetette, olyanokért szólalna meg, akikért harang még sohasem szólt, mert anélkül temették, kaparták földbe azokat, akik megfagytak, belepusztultak a kínokba vagy leölték őket. – Ez a kegyeletteljes mementó még nem valósult meg, nem készült ugyanis sehol emlékharang, húzta alá a plébános. Hozzátette, egy olyan faluban, egy olyan templomban kerülhetne erre sor, amelynek aktív híve hiteles tanúja az eseményeknek.

Zsúnyi Illés Temerinben született, Nagydorogra házassága révén került 1956-ban, azóta aktív tagja az ottani katolikus közösségnek. Illés bácsi nem először készül a fogság áldozatainak emlékért tenni. Nehéz idők című könyve, amelyet magánkiadásban jelentetett meg, már ötödik kiadásánál tart. Ebben ír arról az embertelen időszakról, amit a fogolytáborban töltött, és amely még ma is élénken él emlékezetében.

Szinte percre pontosan idézi ma is a fogságba esése történetét, név szerint említi társait, akik – bár mit sem vétettek – vele ellentétben nem térhettek haza. Mesél egy karácsonyról, ami egyetlen volt a kint töltöttek közül, amikor tudtak „ünnepelni”, és amikor ajándék – egy pogácsa, meg egy szem szaloncukor – is jutott. A következőkben már arról beszél, amikor hozták nekik a teát, amit bögréjük nem lévén, bakancsukból ittak meg…
Illés bácsinak egyelőre nincs követője

Sebestyén-Molnár Árpád utánajárt, hogy miként lehetne a nagydorogi római katolikus templomnak nagyharangja. A község nagyságát figyelembe véve – annak érdekében, hogy a hangja eljusson a legtöbb helyre – 420 kilogrammos harangot kellene önteni. Ez szállítással, beszereléssel együtt 4,6 millió forintba kerülne. Bár Illés bácsi egymillió forintja sok, további adományok nélkül elképzelhetetlen, hogy a harang elkészüljön. A plébános Zsúnyi Illés útmutatása alapján temérdek levelet írt a kommunizmus áldozataiért sokszor szót emelő Rogán Antaltól az atomerőművön át Illés bácsi számlavezető bankjáig. Támogatás máig nem érkezett. Tegnap viszont megkapta Potápi Árpád képviselő válaszlevelét: azt írta, Tóth Ferenccel (a térség országgyűlési képviselője – a szerk.) igyekeznek segíteni.

(teol.hu)