Author: andre
• Monday, April 16th, 2012

Harangot szenteltek az Isteni Irgalmasság vasárnapján a pécsi egyházmegyei Nagydorogon a Gulág áldozatainak emlékére. Az Illés próféta tiszteletére készített 420 kg-os harang lengyelországi harangkészítő mesterek munkája, Przemysl városából érkezett.

Az egyházközség 1934-ben épült Szent István király tiszteletére emelt templomának harangtornyában immár két kisebb harangtársával mostantól nemcsak a templomba hívogatja a híveket, hanem azokért is szól, akikért harang még soha sem szólt Magyarországon, azokért, akiket anélkül temettek, kapartak földbe a szibériai haláltáborokban, hogy fölöttük egyetlen imát is elmondhattak volna hozzátartozóik, rabtársaik.

A hatalmas, gyönyörű hangú harang egy délvidéki származású Gulágot megjárt és az ottani megpróbáltatásokat túlélt egykori fogoly, az 1956 óta Nagydorogon élt Zsúnyi Illés kezdeményezésére készülhetett el most, aki egymillió forintos felajánlását a templom oltárára letéve kérte az egyházközséget Sebestyén-Molnár Árpád plébánossal az élen, hogy ezzel végre méltó emlékjelet kaphassanak azok a szovjet büntetőtáborokban szenvedett ártatlan foglyok, akik „megfagytak, belepusztultak a kínokba vagy kegyetlen módon leölték őket… Akiknek csontjai ma is küszködnek a szibériai zord hideggel, és sírjaik az ismeretlenség homályába vesztek, hantjukon soha nem volt virág, s könny sem öntözte sírjaikat”. Miután Zsúnyi Illés tavaly átadta lelkét Teremtőjének, a harang felállítása egyúttal végakaratának beteljesítése is, hangzott el. Az ötmillió forintos harang további költségeit nemes adományokból, vállalkozók felajánlásaival teremtették elő.

Az ünnepi szertartás a harangszenteléssel kezdődött, melyet Márfi Gyula veszprémi érsek-metropolita végzett. A templom előterében felállított virággal, nemzetiszínű és a vatikáni sárga-fehér szalaggal feldíszített harangot ezután felhúzták a harangtoronyba. A templom szentélyében az ünnepi szentáldozat keretében a főpásztor az ez alkalomra felújított oltárt és mellékoltárokat is megáldotta az új ambóval egyetemben, s az oltárban ünnepélyesen elhelyeztek egy  Goretti Szent Mária-ereklyét is. A szentmise végén az áldás előtt Szászfalvi László, a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára és Galgóczy Árpád Gulágot megjárt költő, műfordító mondott beszédet.

A szertartás végén felcsendültek a harangok, előbb a két kisebb, majd az új, s végül együtt mind a három. Majd Márfi Gyula érsek egy emléktáblát áldott meg a templom külső falán a harangállítás emlékére.

Toldi Éva/Magyar Kurír

Category: Tolna  | Leave a Comment
Author: andre
• Monday, March 19th, 2012

Ittak, hangoskodtak, csetepatéztak, sőt legalább két esetben gyilkoltak is az első pécsi egyetem hallgatói – véli a történész. Az universitas alapításának 645. évfordulóján, szeptemberben tárulhat fel az egykori középkori egyetem vélt épületének kapuja a látogatók előtt.

középkori pécsi egyetem (fotó: Sándor Judit)

Mint arról a pécsma.hu-t Zánthó Ildikó, a mai romokat fenntartó nemzeti vagyonkezelő menedzsere tájékoztatta, gőzerővel halad a munka a székesegyház mellett, az egykori középkori egyetem által használt épületnél. Így a rekonstrukció az év második felére befejeződhet, s szeptembertől bárki beléphet az ódon falak közé.

Mint azt az illetékes elmondta, a régészek ugyan felleltek olyan, bemutatható maradványokat, amelyek némileg lassították a munkát, a rekonstrukció egyes elemeinek áttervezése után folytatódhat a kivitelezés. Megemlítette: a feltárt, több százéves falmaradványokból mindenképpen szeretnének bemutatni bizonyos részleteket.

Ősszel vonultak fel ismét a munkagépek a pécsi középkori egyetem maradványaihoz, hogy befejezzék annak negyed évszázada elkezdett feltárását és rekonstrukcióját. A bemutatóhely több mint százmillió forintot felemésztő kialakítása után így a középkori egyetem épületében egy modern, többfunkciós, prezentációk megtartására alkalmas helyiséget, kiállítóteret alakítanak ki. A munkába konkrétan az egyetem védőépületének építőmesteri és befejező szakipari, biztonságtechnikai munkái, közműépítés, a környező terület és a vársétány kertépítési munkái, a belső várfal statikai megerősítése, valamint az északkeleti sarokbástya helyreállítása tartozik bele.

Nagy Erzsébet, a megyei múzeum régészeti osztályának vezetője azt mondta, elsősorban a korábban ismert kulturális értékek pontosabb rögzítését végezték el a régészek. „Az egyetemnek vélt középkori épület mellett az Aranyos Mária-kápolna alapfalait vizsgáltuk meg behatóbban, hogy a helyreállítási munkák a lehető legtökéletesebbek legyenek” – így az osztályvezető.

középkori pécsi egyetem (fotó: Sándor Judit)

A PTE-BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének egyetemi adjunktusa, Fedeles Tamás az 1367-ben, Magyarországon elsőként alapított pécsi egyetem kapcsán azt mondta: az egykori intézmény nem is hasonlított egy maihoz. Két kezünkön meg tudjuk számolni, hány hallgatóról maradtak fel írásos emlékek, s az oktatás sem nagy létszámot befogadó egyetemi épületekben folyt. Hozzátette: az sem biztos, hogy a most rekonstruált helyszínen zajlott oktatás, erre bizonyíték ugyanis nincs.

„A középkori Pécsen nagy valószínűséggel a csoportos oktatás a szabad ég alatt vagy a templomokban zajlott, míg a professzorok nemegyszer saját házukban tarthatták meg előadásaikat néhány főnek” – így Fedeles.

A történész elmondta: az alapismereteket adó és jogi ismereteket nyújtó universitas középkori hallgatóinak érdeklődését – európai társaikhoz hasonlóan – nem pusztán a tanulás kötötte le. Szerinte abban a korban, amelyben a víz fogyasztása helyett inkább a borét preferálták, nyilvánvalóan mindennaposak voltak a csetepaték, a városi polgárokkal való összetűzések, a tivornyázások, sőt, a gyilkosságok is.

Ez utóbbiból kettő ismert. Történt ugyanis, hogy két hallgató összetűzése olyannyira komoly fordulatot vett, hogy egyikük a lakhelyéről rányilazott a másikra, aki pedig belehalt sérüléseibe. Egy másik esetben pedig pápai felmentést kellett kérnie az egyik hallgatónak, mert „miközben késével játszott, véletlenül halálosan megsebesítette társát”.

Fedeles Tamás azt mondja, bár a két fenti, bizonyítható eseten kívül más súlyos gyilkosságot nem jegyeztek fel a krónikások, az európai gyakorlatnak megfelelően komoly megpróbáltatást jelenthetett minden pécsi polgár számára az a tény, hogy nálunk is egyetemi oktatás folyik.

pecsma.hu

Category: Baranya  | Leave a Comment
Author: andre
• Monday, March 19th, 2012

A pécsi Tettye dombjain öt helyszínen idézik fel az egyházmegye ifjúsági közösségeinek tagjai Krisztus szenvedéstörténetét. A passiójátékra nyolcszáz látogatót várnak.

Több év kihagyás után ismét szabadtéri passiójátékot rendeznek Pécsett, a Tettyén. Az idei évtől a Pécsi Egyházmegyei Katolikus Ifjúsági Iroda vállalta, hogy folytatja a régi hagyományt, amely korábban (1991-től 13 éven keresztül) a pécsi Élő Víz közösség szervezésében valósult meg.

A virágvasárnapot 1985 óta az ifjúság világnapjaként is ünnepli a katolikus egyház. Április elsején 15 órakor a pécsi egyházmegye ifjúsági közösségeinek közreműködésével, a tettyei magaslatok öt helyszínét bejárva elevenedik fel Jézus Krisztus szenvedéstörténete. Európában évente nyolcvanhat, Magyarországon három helyen rendeznek szabadtéri passiójátékot. Az európai passiójátékok közös szervezete az Europassion.

A Tettye Pécs kedvelt dombos-parkos városrésze, ahol egy várrom is található. Mint azt Komáromi Csaba, a passiójáték szervezője a Kurírnak elmondta, a szabadtéri passiójáték ritka esemény. A pécsi rendezvény azért is egyedülálló, mert öt helyszínt érint, amelyeken a nézők stációszerűen vonulnak végig – a legtöbb passiójátékot egy helyszínen adják elő. A tettyei passiójátékra nyolcszáz látogatót várnak, Komáromi Csaba elmondása szerint már más városokból, településekről is tudnak érdeklődőkről.

A mai fiatalok számára a buli mellett a szenvedés is kérdéssé válik, és egyre égetőbb szükség van arra, hogy használható választ kapjanak. A nagypénteki események dramatizálva erőteljesebb médiumként hatnak, a drámajátékok megfelelő terepet adnak a különböző konfliktusok feldolgozására. Mel Gibson Passiója óta egyértelművé vált, hogy provokálni kell a fiatalokat. Nekik kell szegezni a kérdést: te mivel nyomod el a fájdalmadat? – mondja Nagy Norbert, a pécsi egyházmegye ifjúsági referense a passió Facebook-oldalán olvasható interjúban.

Bővebben a passiójáték honlapján tájékozódhat.

Magyar Kurír
Category: Baranya  | Leave a Comment
Author: andre
• Thursday, February 16th, 2012

Valószínűleg már a 13. században kápolnát építettek Pécsett a székesegyháztól északra lévő területen, ahol később Miklós püspök híres Aranyos Mária kápolnája állt – állapította meg a 2011 őszén végzett kutatás. Az Archeologia cikke és tanulmánya.

Nem volt előzmény nélküli az Aranyos Mária kápolna, amelyet G. Sándor Mária és Gerő Győző 1978-tól tárt fel a székesegyháztól északra lévő területen, az egykori püspökvár más épületeivel együtt. A terület korai beépítésére már az akkori feltáró munka is fényt derített, hiszen sikerült azonosítani a püspöki palota eddig ismert legkorábbi előzményét, egy 11. századi lakótorony maradványait. Sándor Mária a feltárás során egy 11. század második feléből származó nagyméretű oszlopfőt is talált, amelyet az 1064-es tűzvész utáni újjáépítés során faraghattak és a torony földszintjéhez tartozhatott. A toronyhoz keletről egy nagyobb épület, vélhetően nagyterem is tartozott – nem sikerült azonban egyetlen olyan maradványt sem azonosítani, amely az Aranyos Mária kápolna 14. századi elkészülte előtt a püspökök magánkápolnája lehetett volna.

A tavaly év végén végzett kutatás több falmaradványt (részint épület-, részint védőfalat) azonosított, sőt sikerült az Aranyos Mária kápolna helyén korábban állt kápolna építési periódusait is tisztázni. A terület egy támfaltól eltekintve egészen a 13. századig beépítetlen maradt. Ekkor emelték az igényes kialakítású épületet, amelynek vörösmárvány és márga lapokkal burkolt padlója az Aranyos Mária kápolna falai alatt volt azonosítható. Bár alig másfél évszázadon át állt csupán, kétszer is bővítették nyugati irányban, majd a nyugati falat megköpenyezték. Időközben lebontották a püspöki palota korábbi lakótornyát és a kápolnától északnyugatra egy újat építettek. A kápolna a 14. század közepéig állt, amikor a nyugati előcsarnoka kivételével az egészet elbontották, hogy Miklós püspök utasítására felépítsék az Aranyos Mária kápolnát, amely neki és az utána következő – és a pécsi középkori egyetemet megalapító – Vilmosnak is temetkezési helye lett. A 13. században emelt új lakótorony is csupán a 14. század második feléig állt, hiszen Vilmos a régi püspöki palotát teljesen újjáépített, így nem volt már szükség a régi toronyra. Ezekben az években ismét gyökeresen megváltozott a püspökvár, hiszen az elbontott torony helyére belső várfalat építettek, s valószínűleg ekkor emelték meg a palota és a kápolna közötti kert szintjét is. A belső várfal teljes kiépítésére szakaszokban, de rövid idő alatt került sor: valószínűleg már a 15. század legelejére végeztek a munkával.

Hogy az Aranyos Mária kápolna pontosan mikor, milyen körülmények között pusztult el, nem tudjuk.

A cikk folytatása és Buzás Gergely tanulmánya az Archeologia – Altum Castrum Online portálon

Kovács Olivér

Category: Baranya  | Leave a Comment
Author: andre
• Friday, January 20th, 2012
Az eredeti megállapodásban foglalt határidőnél korábban, január 31-ig kifizeti a pécsi egyházmegye a szekszárdi önkormányzatnak a 135 millió forintos tartozását - közölte a város polgármestere a szekszárdi közgyűlés szerdai, rendkívüli ülésén.

Horváth István (Fidesz-KDNP) arról tájékoztatta a közgyűlést: Udvardy György pécsi katolikus megyéspüspökkel szóban megegyezett arról, hogy az egyházmegye a szekszárdi, Garay téri általános iskola vételárának a fennmaradó részét és annak kamatait a hónap végéig átutalja az önkormányzatnak.

Az egyházmegye 2008-ban vásárolta meg az épületet, amelyben jelenleg a Szent József Katolikus Általános Iskolát működteti, a 300 millió forintos vételárból azonban csak 15 millió forintot fizetett ki. A fennmaradó 285 millió forint megfizetéséről 2011. augusztusban állapodtak meg a felek.

A 2011-ben vállalt 150 millió forintot határidőre átutalta az egyházmegye, amelynek az eredeti egyezség szerint 2012. június 30-ig további 135 millió forintot és a tartozás kamatait kell kifizetnie. A most elfogadott új megállapodás szerint a kamat összege 30 millió forint.

Horváth István hozzátette: a korrekt és méltányos megállapodás alapján február 2-án jelképesen átadják az egyházmegyének az iskola kulcsát.

MTI/Magyar Kurír

Category: Tolna  | Leave a Comment
Author: andre
• Wednesday, January 11th, 2012
Járások Baranya megyében: 9 járás lesz Baranya megyében 2013-tól. Baranya megyében kilenc járás kialakítását tervezik 2013. január 1-től, Komló, Mohács, Pécs, Sellye, Siklós, Szentlőrinc, Szigetvár, Pécsvárad és Bóly központtal.
A kormányhivatalok járási hivatalainak legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz, minden magyarországi állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben - írták.
Közlésük szerint a járások és járási (körzeti) kormányhivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként kezdhetik meg működésüket 2013. január 1-jével. A terveket január 20-ig lehet véleményezni, az Országgyűlés elé várhatóan 2012 februárjában kerül a törvényjavaslat, a járási székhelyeket és illetékességi területet meghatározó kormányrendeletet pedig várhatóan június végén fogadja el a kormány.

Baranya megyében kilenc járás kialakítását tervezik, Komló, Mohács, Pécs, Sellye, Siklós, Szentlőrinc, Szigetvár, Pécsvárad és Bóly központtal. (pecsiujsag.hu)

Járások Somogy megyében:

Barcsi járás: Babócsa, Barcs, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Komlósd, Lad, Lakócsa, Patosfa, Péterhida, Potony, Rinyaújlak, Somogyaracs, Szentborbás, Szulok, Tótújfalu
Csurgói járás:Bélavár, Berzence, Csurgó, Csurgónagymarton, Gyékényes, Iharos, Iharosberény, Inke, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogyudvarhely, Szenta, Vízvár, Zákány, Zákányfalu

Fonyódi járás: Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Balatonőszöd, Balatonszemes, Buzsák, Fonyód, Gamás,Gyugy, Hács, Kisberény, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Nagycsepely, Ordacsehi, Öreglak, Pamuk, Somogybabod, Somogytúr, Somogyvámos, Somogyvár, Szólád, Szőlősgyörök, Teleki, Visz
Kaposvári járás: Alsóbogát, Bárdudvarnok, Baté, Bodrog, Bőszénfa, Büssü, Cserénfa, Csoma, Csombárd, Csököly, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Fonó, Gadács, Gálosfa, Gige, Gölle, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Hetes, Igal, Jákó, Juta, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposvár, Kaposszerdahely, Kazsok, Kercseliget, Kisasszond, Kisgyalán, Kiskorpád, Kőkút, Magyaratád, Magyaregres, Mernye, Mezőcsokonya, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Osztopán, Pálmajor, Patalom, Patca, Polány, Ráksi, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Somodor, Somogyaszaló, Somogygeszti, Somogyjád, Somogysárd, Somogyszil, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szentgáloskér, Szilvásszentmárton, Taszár, Újvárfalva, Várda, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál
Marcali járás: Balatonberény, Balatonszentgyörgy, Balatonújlak, Böhönye, Csákány, Csömend, Főnyed, Gadány, Hollád, Hosszúvíz, Kelevíz, Kéthely, Libickozma, Marcali, Mesztegnyő, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Pusztakovácsi, Sávoly, Somogyfajsz, Somogysámson, Somogysimonyi, Somogyszentpál, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Tikos, Varászló, Vése, Vörs
Nagyatádi járás: Bakháza, Beleg, Bolhás, Görgeteg, Háromfa, Kaszó, Kisbajom, Kutas, Lábod, Mike, Nagyatád, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Rinyaújnép, Segesd, Somogyszob, Szabás, Tarany
Siófoki járás: Ádánd, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Bálványos, Kőröshegy, Nagyberény, Nyim, Ságvár, Siófok, Siójut, Som, Szántód, Zamárdi
Tabi járás: Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Fiad, Kánya, Kapoly, Kára, Karád, Kereki, Kisbárapáti, Lulla, Miklósi, Nágocs, Pusztaszemes, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Szorosad, Tab, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics
Járások Tolna megyében: 6 járás lesz 2013-tól Tolna megyében. A járások tervezett listája alapján Tolna megyében a bonyhádi, a dombóvári, a paksi, a szekszárdi és a tamási járás mellett a tolnai járást is létrehoznák, amely összesen tizenhárom, most a szekszárdi, illetve a paksi kistérséghez tartozó települést fogna össze.
A jelenlegi megyei kistérségi felosztáshoz képest arányosabb a települések járásokba sorolásának minisztériumi tervezete, amelyet a héten bocsátottak társadalmi vitára. Közvetlenül tizenhét települést érinthet az új felosztás.
Jelenleg öt kistérség van a megyében (a bonyhádi, a dombóvári, a paksi, a szekszárdi és a tamási), ezek közül a szekszárdi kistérség nyolcvanezer feletti lélekszámával aránytalanul a legnagyobb. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tervezett besorolása lényegében két járásra osztaná ezt a területet. Az így létrejövő hatodik járás központja pedig Tolna lenne.
Ehhez a járáshoz a második legnépesebb kistérségből, a paksiból is csatolnának két települést. A szekszárdi kistérségből pedig további négy település a legkisebb, bonyhádi járáshoz csatlakozna. Ezzel együtt még mindig a szekszárdi lenne a legnagyobb járás, kb. ötvenötezer lakossal. (teol.hu)

Kapcsolódó anyagok

Járás nemzetközi kitekintés Doc - 190,5 KB
Járás történeti áttekintés Doc - 174 KB
Járások kialakításának koncepciója Doc - 62 KB
Járások listája Xls - 105 KB
Járások térképei Zip - 3,89 MB
Author: andre
• Thursday, December 08th, 2011

Hatalmas jelentőségűek azok a faragványok, amelyeket a pécsi várfal rekonstrukciós munkái során a bontott kövek közt azonosítottak a szakemberek – írja a műemlékem.hu magazin.

„Az egykori püspökvár északi részén, a székesegyház fölött a romkert kialakítása kapcsán végezhettünk falkutatást, hiszen elbontották a 14. századi, egykori belső várfalhoz a 19. században épített köpenyfalat. Korábban is tudtuk, hogy ez a fal az akkori kor szempontjából »hulladékokat«, vagyis középkori épületek köveit rejti, de senki sem számított arra, hogy ilyen hatalmas tömegben kerülnek majd elő míves faragványok, többnyire boltozati bordák és ablakmérművek, amelyek segítenek pontosítani a csaknem ezer éves székesegyház és az egykor mellette álló épületek építéstörténetét” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum Visegrádi Mátyás Király Múzeumának igazgatója a helyszínen.

A pécsi székesegyháztól északra eső, még a kettős várfalon belüli területen G. Sándor Mária és a közelmúltban elhunyt Gerő Győző kezdett régészeti kutatásokba a nyolcvanas években. Előkerült a hajdani püspökvár legelső ismert részlete, a 11. században épült lakótorony maradványa, a legnagyobb eredményük azonban az Aranyos Mária kápolna és a tőle keletre álló palotaépület megtalálása volt. Ez utóbbit a középkori pécsi egyetem épületeként azonosították. Az Aranyos Mária kápolnát még Miklós püspök alapította a 14. század közepén, Ő maga és utódja, Vilmos püspök ide is temetkezett. Mindkettejük sírhelyét sikerült azonosítani a szépsége miatt az első magyar „útikönyvben”, Oláh Miklós – a jeles 16. századi humanista – Hungaria című művében is méltatott, ám a török időkben elpusztult gótikus kápolna maradványai között.

A pécsi egyetemet Vilmos alapította 1367-ben – az előkészületek és I. (Nagy) Lajos király jóváhagyása után V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jén írta alá Viterbóban az alapítólevelet. Az intézmény azonban kérészéletűnek bizonyult, hiszen Lajos balkáni törekvéseit volt hivatott szolgálni, vagyis az itt képzett egyházi emberek segítettek volna a római kereszténységet terjeszteni a keleti rítusú, helyenként bogumil eretnek délvidéken. Ám a király nem ért el számottevő eredményeket a Balkánon – ahol ekkor már megjelent a török is –, így az egyetem forrásai apadni kezdtek. Talán még Zsigmond idejében is megvolt a rangja, de a sorsáról már nem tudunk.

„Az Aranyos Mária kápolna mostani falkutatása során jöttünk rá, hogy az épület nem volt előzmény nélküli, hiszen egy 13. századi kápolna helyén építették fel” – jelentette ki Buzás Gergely.

A kápolnák mellett persze többször változott a mai székesegyház is. Az utolsó középkori, későgótikus átépítésére 1500 táján került sor több ütemben Zsigmond püspök korában. A török kort, majd az azt követő visszafoglalást a püspökvár viszonylag épségben úszta meg, hiszen még az északi kettős falgyűrű is szinte sértetlen maradt. A sors fintora, hogy ez egykori egyetem nagyobbik részének a pusztulását nem a törökök, hanem valószínűleg Zrínyi Miklós horvát bán katonái okozták, akik egy 1664-es visszafoglalási kísérlet során felrobbantottak egy falszakaszt, s vele az egyetem jelentős részét. A 18. században püspöki gyümölcsöskertet alakítottak ki a székesegyháztól északra eső területen, több méteres földréteggel feltöltve az eredeti szintet. Így kerültek akaratlanul is biztonságba az itt heverő középkori faragványok és a még álló épületrészletek.

fotó, szöveg: Kovács Olivér

A cikk folytatása és további képek a műemlékem.hu magazinjában

Category: Baranya  | Leave a Comment
Author: andre
• Thursday, December 08th, 2011

Rendkívül instabillá váltak a pécsváradi kolostorvár falai: a délnyugati sarok akár le is omolhat, ha nem erősítik meg a bástya felfalazásával – írja a műemlékem.hu magazin.

„Nemrégiben kezdtük el a részleges, egyelőre szondázó feltárást a pécsváradi kolostorvár belső udvarán. Nyitottunk egy szelvényt a nyugati fal mentén, amelyben több mint háromméteres mélységben értük el az udvar ezen részének középkori járószintjét. A feltöltés legalján 12-13. századi kerámia-, illetve egy freskó töredékeire bukkantunk. Hogy ez utóbbi milyen épülethez tartozhatott, még további kutatást igényel” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Gáti Csilla, feltárásvezető régész. Hozzátette: nyitottak egy másik szelvényt is a délnyugati sarkon, itt azonban a várfal állapota miatt fel kellett függeszteniük a munkát.

A kolostorvár nagy feltárása (amely azonban nem terjedt ki a terület egészére), 1987-ben ért véget. Ezt követték a helyreállítások, amelyek az ezredfordulóig tartottak. Azóta azonban viszonylag kevés gondot fordítottak az állagmegóvásra és a bemutatásra is, annyira, hogy az önkormányzat nemrégiben vissza is vette a korábbi üzemeltetőtől a vagyonkezelési jogot. Mint a műemlékem.hu magazinban is beszámoltunk róla, az egykori bencés apátság alapításának ezredik évfordulójára a műemlékegyüttes teljes megújítását tervezik.

„2002-ben, majd 2004-2005-ben is sikerült kisebb feltárásokat folytatnunk a területen, amelyek részben átértelmezték a korábbi ásatások eredményeit” – jelentette ki portálunknak Bodó Balázs régész, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa. „Megkutattuk az altemplom nyugati végét, valamint egy kisebb területet az udvaron is. Ezek a feltárások, valamint a most folytatott kutatások eredményei arra mutatnak, hogy szükség volna egy átfogó feltárásra is a teljes területen.”

A feltárásra azonban addig aligha keríthetnek sort, míg nem erősítik meg a várfalakat, különösen a délnyugati sarokban, ahol már néhány éve kidőlt a fal egy szakasza. A lyuk most is ott éktelenkedik, ám alatta elkészült már a hajdani bástya alapjainak a visszafalazása. A tervek szerint ezt egészen a falkoronáig megmagasítják, ami nem csak a várfal eredeti arculatát adja majd vissza, de megszünteti a mostani balesetveszélyt is. A várudvari feltárások folytatására addig sajnos várni kell.

fotó, szöveg: Kovács Olivér

A cikk folytatása és további képek a műemlékem.hu magazinjában

Category: Baranya  | Leave a Comment
Author: andre
• Friday, November 18th, 2011

Nemzeti emlékhely lett Somogyvár-Kupavár. Ezt Móring József Attila, Somogyvár polgármestere és Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke jelentette be a sajtónak. Az országgyűlési képviselők leleplezték a nemzeti emlékhelyet hirdető táblát is a kupavári romok bejáratánál.

A parlament a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításával megalkotta a nemzeti, illetve történelmi emlékhelyek fogalmát. A döntés értelmében 11 magyarországi helyszín vált nemzeti, 36 történelmi emlékhellyé.

– Ismét jelentős évhez érkezett Somogyvár-Kupavár – mondta Móring József Attila. – Az első 1972 volt, amikor Bakay Kornél régészprofesszor vezetésével elkezdődtek a feltárások a három hektáros fennsíkon. 1983-ban a romterületet történelmi emlékhellyé nyilvánították Ópusztaszer és Mohács mellett. Az újabb fontos dátum 1991: országos jelentőségű rendezvényenn Kupavárat átadták a nagyközönségnek. Most pedig a nemzeti emlékhelyek közé emelkedett.

Kitért arra is: Gelencsér Attilával együtt nyújtották be azt a módosító javaslatot a parlamenthez, amelyben kérték Somogyvár felvételét a nemzeti emlékhelyek törvény által kijelölt rangos sorába, mivel az elsőként összeállított listán nem szerepelt. A polgármester kihangsúlyozta: Somogyvár nem csupán az ősi, pogány és a keresztény magyarság találkozási pontja Koppány és Szent László révén, s utóbbi temetkezési helyeként. Magyarország európaiságát is jelképezi, hiszen a Somogyváron letelepedett francia szerzetesek évszázadokon át élő kapcsolatot jelentettek Európával.

– Elmondhatjuk, hogy ezen a helyen a múlt összeér a jövővel – jegyezte meg Móring József Attila. – Vallom azt, hogy erős, eredményes és büszke Magyarország csak akkor építhető, ha ismerjük és tiszteljük a múltunkat. Azt a múltat, ami nem mögöttünk van, hanem alattunk, hiszen azon állunk.

Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke hozzátette: a nemzeti emlékhellyé válás szimbolikus jelentőségén túl pénzzel is jár. Állami óvást, figyelmet kapnak ezek a helyek, több tízmillió forintos értékben. Ez Somogyvárnak is óriási segítség. A döntés jelentőségéről azt is elmondta: amikor a somogyiak azt tapasztalhatták, hogy a fejük fölött hoznak döntéseket, s hogy mindenből kimaradnak, lemaradnak, amikor azt látták, hogy a városokban, a fővárosban zajlik minden, akkor most végre velük is történt valami: büszke részesei lehetnek egy törvénynek, annak következményeinek, ami megerősíti a megyetudatot is. Ha a somogyiak egy kicsit elfelejtenék az értékeiket, ez újra felhívja rájuk a figyelmet.

forrás: Somogyi Hírlap

Category: Somogy  | Leave a Comment
Author: andre
• Tuesday, August 23rd, 2011
Augusztus 21-én Fliszár Károly nagykanizsai főesperes Balás Béla püspök megbízásából megáldotta a Keresztelő Szent János tiszteletére épített zákányfalui templomot.

Kétszáz éve szentelték fel Zákányfalu templomát. Augusztus 21-én kettős ünnepre gyűltek össze több százan a falu lakói közül, hogy hálát adjanak Istennek a megszépült templomukért.

„A templom nem téglákból, hanem leginkább áldozatokból épül, igaz ez a templom felújítására is” – mondta Fliszár Károly főesperes.

A felújítást 42 milliós pályázati pénzből tudták megvalósítani, melyet a Kaposvári Püspökség megelőlegezett. Öt éve szolgál Zákányfaluban Laczkó Flórián plébános, akinek keze nyomán sorra szépülnek a meg plébániájához tartozó templomok. Újabb tervei is vannak a falu templomával: vízelvezetés, járdaépítés, a templombelső berendezése. A helybeli hívek imájukkal, egy szívvel és lélekkel állnak papjuk mögött – írta Kiss Iván marcali plébános.

Magyar Kurír

Category: Somogy  | Leave a Comment