Az egyházközség 1934-ben épült Szent István király tiszteletére emelt templomának harangtornyában immár két kisebb harangtársával mostantól nemcsak a templomba hívogatja a híveket, hanem azokért is szól, akikért harang még soha sem szólt Magyarországon, azokért, akiket anélkül temettek, kapartak földbe a szibériai haláltáborokban, hogy fölöttük egyetlen imát is elmondhattak volna hozzátartozóik, rabtársaik.

A hatalmas, gyönyörű hangú harang egy délvidéki származású Gulágot megjárt és az ottani megpróbáltatásokat túlélt egykori fogoly, az 1956 óta Nagydorogon élt Zsúnyi Illés kezdeményezésére készülhetett el most, aki egymillió forintos felajánlását a templom oltárára letéve kérte az egyházközséget Sebestyén-Molnár Árpád plébánossal az élen, hogy ezzel végre méltó emlékjelet kaphassanak azok a szovjet büntetőtáborokban szenvedett ártatlan foglyok, akik „megfagytak, belepusztultak a kínokba vagy kegyetlen módon leölték őket… Akiknek csontjai ma is küszködnek a szibériai zord hideggel, és sírjaik az ismeretlenség homályába vesztek, hantjukon soha nem volt virág, s könny sem öntözte sírjaikat”. Miután Zsúnyi Illés tavaly átadta lelkét Teremtőjének, a harang felállítása egyúttal végakaratának beteljesítése is, hangzott el. Az ötmillió forintos harang további költségeit nemes adományokból, vállalkozók felajánlásaival teremtették elő.

Az ünnepi szertartás a harangszenteléssel kezdődött, melyet Márfi Gyula veszprémi érsek-metropolita végzett. A templom előterében felállított virággal, nemzetiszínű és a vatikáni sárga-fehér szalaggal feldíszített harangot ezután felhúzták a harangtoronyba. A templom szentélyében az ünnepi szentáldozat keretében a főpásztor az ez alkalomra felújított oltárt és mellékoltárokat is megáldotta az új ambóval egyetemben, s az oltárban ünnepélyesen elhelyeztek egy  Goretti Szent Mária-ereklyét is. A szentmise végén az áldás előtt Szászfalvi László, a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára és Galgóczy Árpád Gulágot megjárt költő, műfordító mondott beszédet.

A szertartás végén felcsendültek a harangok, előbb a két kisebb, majd az új, s végül együtt mind a három. Majd Márfi Gyula érsek egy emléktáblát áldott meg a templom külső falán a harangállítás emlékére.

Toldi Éva/Magyar Kurír

Ittak, hangoskodtak, csetepatéztak, sőt legalább két esetben gyilkoltak is az első pécsi egyetem hallgatói – véli a történész. Az universitas alapításának 645. évfordulóján, szeptemberben tárulhat fel az egykori középkori egyetem vélt épületének kapuja a látogatók előtt.

középkori pécsi egyetem (fotó: Sándor Judit)

Mint arról a pécsma.hu-t Zánthó Ildikó, a mai romokat fenntartó nemzeti vagyonkezelő menedzsere tájékoztatta, gőzerővel halad a munka a székesegyház mellett, az egykori középkori egyetem által használt épületnél. Így a rekonstrukció az év második felére befejeződhet, s szeptembertől bárki beléphet az ódon falak közé.

Mint azt az illetékes elmondta, a régészek ugyan felleltek olyan, bemutatható maradványokat, amelyek némileg lassították a munkát, a rekonstrukció egyes elemeinek áttervezése után folytatódhat a kivitelezés. Megemlítette: a feltárt, több százéves falmaradványokból mindenképpen szeretnének bemutatni bizonyos részleteket.

Ősszel vonultak fel ismét a munkagépek a pécsi középkori egyetem maradványaihoz, hogy befejezzék annak negyed évszázada elkezdett feltárását és rekonstrukcióját. A bemutatóhely több mint százmillió forintot felemésztő kialakítása után így a középkori egyetem épületében egy modern, többfunkciós, prezentációk megtartására alkalmas helyiséget, kiállítóteret alakítanak ki. A munkába konkrétan az egyetem védőépületének építőmesteri és befejező szakipari, biztonságtechnikai munkái, közműépítés, a környező terület és a vársétány kertépítési munkái, a belső várfal statikai megerősítése, valamint az északkeleti sarokbástya helyreállítása tartozik bele.

Nagy Erzsébet, a megyei múzeum régészeti osztályának vezetője azt mondta, elsősorban a korábban ismert kulturális értékek pontosabb rögzítését végezték el a régészek. „Az egyetemnek vélt középkori épület mellett az Aranyos Mária-kápolna alapfalait vizsgáltuk meg behatóbban, hogy a helyreállítási munkák a lehető legtökéletesebbek legyenek” – így az osztályvezető.

középkori pécsi egyetem (fotó: Sándor Judit)

A PTE-BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének egyetemi adjunktusa, Fedeles Tamás az 1367-ben, Magyarországon elsőként alapított pécsi egyetem kapcsán azt mondta: az egykori intézmény nem is hasonlított egy maihoz. Két kezünkön meg tudjuk számolni, hány hallgatóról maradtak fel írásos emlékek, s az oktatás sem nagy létszámot befogadó egyetemi épületekben folyt. Hozzátette: az sem biztos, hogy a most rekonstruált helyszínen zajlott oktatás, erre bizonyíték ugyanis nincs.

„A középkori Pécsen nagy valószínűséggel a csoportos oktatás a szabad ég alatt vagy a templomokban zajlott, míg a professzorok nemegyszer saját házukban tarthatták meg előadásaikat néhány főnek” – így Fedeles.

A történész elmondta: az alapismereteket adó és jogi ismereteket nyújtó universitas középkori hallgatóinak érdeklődését – európai társaikhoz hasonlóan – nem pusztán a tanulás kötötte le. Szerinte abban a korban, amelyben a víz fogyasztása helyett inkább a borét preferálták, nyilvánvalóan mindennaposak voltak a csetepaték, a városi polgárokkal való összetűzések, a tivornyázások, sőt, a gyilkosságok is.

Ez utóbbiból kettő ismert. Történt ugyanis, hogy két hallgató összetűzése olyannyira komoly fordulatot vett, hogy egyikük a lakhelyéről rányilazott a másikra, aki pedig belehalt sérüléseibe. Egy másik esetben pedig pápai felmentést kellett kérnie az egyik hallgatónak, mert „miközben késével játszott, véletlenül halálosan megsebesítette társát”.

Fedeles Tamás azt mondja, bár a két fenti, bizonyítható eseten kívül más súlyos gyilkosságot nem jegyeztek fel a krónikások, az európai gyakorlatnak megfelelően komoly megpróbáltatást jelenthetett minden pécsi polgár számára az a tény, hogy nálunk is egyetemi oktatás folyik.

pecsma.hu

Több év kihagyás után ismét szabadtéri passiójátékot rendeznek Pécsett, a Tettyén. Az idei évtől a Pécsi Egyházmegyei Katolikus Ifjúsági Iroda vállalta, hogy folytatja a régi hagyományt, amely korábban (1991-től 13 éven keresztül) a pécsi Élő Víz közösség szervezésében valósult meg.

A virágvasárnapot 1985 óta az ifjúság világnapjaként is ünnepli a katolikus egyház. Április elsején 15 órakor a pécsi egyházmegye ifjúsági közösségeinek közreműködésével, a tettyei magaslatok öt helyszínét bejárva elevenedik fel Jézus Krisztus szenvedéstörténete. Európában évente nyolcvanhat, Magyarországon három helyen rendeznek szabadtéri passiójátékot. Az európai passiójátékok közös szervezete az Europassion.

A Tettye Pécs kedvelt dombos-parkos városrésze, ahol egy várrom is található. Mint azt Komáromi Csaba, a passiójáték szervezője a Kurírnak elmondta, a szabadtéri passiójáték ritka esemény. A pécsi rendezvény azért is egyedülálló, mert öt helyszínt érint, amelyeken a nézők stációszerűen vonulnak végig – a legtöbb passiójátékot egy helyszínen adják elő. A tettyei passiójátékra nyolcszáz látogatót várnak, Komáromi Csaba elmondása szerint már más városokból, településekről is tudnak érdeklődőkről.

A mai fiatalok számára a buli mellett a szenvedés is kérdéssé válik, és egyre égetőbb szükség van arra, hogy használható választ kapjanak. A nagypénteki események dramatizálva erőteljesebb médiumként hatnak, a drámajátékok megfelelő terepet adnak a különböző konfliktusok feldolgozására. Mel Gibson Passiója óta egyértelművé vált, hogy provokálni kell a fiatalokat. Nekik kell szegezni a kérdést: te mivel nyomod el a fájdalmadat? – mondja Nagy Norbert, a pécsi egyházmegye ifjúsági referense a passió Facebook-oldalán olvasható interjúban.

Bővebben a passiójáték honlapján tájékozódhat.

Valószínűleg már a 13. században kápolnát építettek Pécsett a székesegyháztól északra lévő területen, ahol később Miklós püspök híres Aranyos Mária kápolnája állt – állapította meg a 2011 őszén végzett kutatás. Az Archeologia cikke és tanulmánya.

Nem volt előzmény nélküli az Aranyos Mária kápolna, amelyet G. Sándor Mária és Gerő Győző 1978-tól tárt fel a székesegyháztól északra lévő területen, az egykori püspökvár más épületeivel együtt. A terület korai beépítésére már az akkori feltáró munka is fényt derített, hiszen sikerült azonosítani a püspöki palota eddig ismert legkorábbi előzményét, egy 11. századi lakótorony maradványait. Sándor Mária a feltárás során egy 11. század második feléből származó nagyméretű oszlopfőt is talált, amelyet az 1064-es tűzvész utáni újjáépítés során faraghattak és a torony földszintjéhez tartozhatott. A toronyhoz keletről egy nagyobb épület, vélhetően nagyterem is tartozott – nem sikerült azonban egyetlen olyan maradványt sem azonosítani, amely az Aranyos Mária kápolna 14. századi elkészülte előtt a püspökök magánkápolnája lehetett volna.

A tavaly év végén végzett kutatás több falmaradványt (részint épület-, részint védőfalat) azonosított, sőt sikerült az Aranyos Mária kápolna helyén korábban állt kápolna építési periódusait is tisztázni. A terület egy támfaltól eltekintve egészen a 13. századig beépítetlen maradt. Ekkor emelték az igényes kialakítású épületet, amelynek vörösmárvány és márga lapokkal burkolt padlója az Aranyos Mária kápolna falai alatt volt azonosítható. Bár alig másfél évszázadon át állt csupán, kétszer is bővítették nyugati irányban, majd a nyugati falat megköpenyezték. Időközben lebontották a püspöki palota korábbi lakótornyát és a kápolnától északnyugatra egy újat építettek. A kápolna a 14. század közepéig állt, amikor a nyugati előcsarnoka kivételével az egészet elbontották, hogy Miklós püspök utasítására felépítsék az Aranyos Mária kápolnát, amely neki és az utána következő – és a pécsi középkori egyetemet megalapító – Vilmosnak is temetkezési helye lett. A 13. században emelt új lakótorony is csupán a 14. század második feléig állt, hiszen Vilmos a régi püspöki palotát teljesen újjáépített, így nem volt már szükség a régi toronyra. Ezekben az években ismét gyökeresen megváltozott a püspökvár, hiszen az elbontott torony helyére belső várfalat építettek, s valószínűleg ekkor emelték meg a palota és a kápolna közötti kert szintjét is. A belső várfal teljes kiépítésére szakaszokban, de rövid idő alatt került sor: valószínűleg már a 15. század legelejére végeztek a munkával.

Hogy az Aranyos Mária kápolna pontosan mikor, milyen körülmények között pusztult el, nem tudjuk.

A cikk folytatása és Buzás Gergely tanulmánya az Archeologia – Altum Castrum Online portálon

Kovács Olivér

Horváth István (Fidesz-KDNP) arról tájékoztatta a közgyűlést: Udvardy György pécsi katolikus megyéspüspökkel szóban megegyezett arról, hogy az egyházmegye a szekszárdi, Garay téri általános iskola vételárának a fennmaradó részét és annak kamatait a hónap végéig átutalja az önkormányzatnak.

Az egyházmegye 2008-ban vásárolta meg az épületet, amelyben jelenleg a Szent József Katolikus Általános Iskolát működteti, a 300 millió forintos vételárból azonban csak 15 millió forintot fizetett ki. A fennmaradó 285 millió forint megfizetéséről 2011. augusztusban állapodtak meg a felek.

A 2011-ben vállalt 150 millió forintot határidőre átutalta az egyházmegye, amelynek az eredeti egyezség szerint 2012. június 30-ig további 135 millió forintot és a tartozás kamatait kell kifizetnie. A most elfogadott új megállapodás szerint a kamat összege 30 millió forint.

Horváth István hozzátette: a korrekt és méltányos megállapodás alapján február 2-án jelképesen átadják az egyházmegyének az iskola kulcsát.

MTI/Magyar Kurír

Baranya megyében kilenc járás kialakítását tervezik, Komló, Mohács, Pécs, Sellye, Siklós, Szentlőrinc, Szigetvár, Pécsvárad és Bóly központtal. (pecsiujsag.hu)

Járások Somogy megyében:

Barcsi járás: Babócsa, Barcs, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Komlósd, Lad, Lakócsa, Patosfa, Péterhida, Potony, Rinyaújlak, Somogyaracs, Szentborbás, Szulok, Tótújfalu
Csurgói járás:Bélavár, Berzence, Csurgó, Csurgónagymarton, Gyékényes, Iharos, Iharosberény, Inke, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogyudvarhely, Szenta, Vízvár, Zákány, Zákányfalu

Kétszáz éve szentelték fel Zákányfalu templomát. Augusztus 21-én kettős ünnepre gyűltek össze több százan a falu lakói közül, hogy hálát adjanak Istennek a megszépült templomukért.

„A templom nem téglákból, hanem leginkább áldozatokból épül, igaz ez a templom felújítására is” – mondta Fliszár Károly főesperes.

A felújítást 42 milliós pályázati pénzből tudták megvalósítani, melyet a Kaposvári Püspökség megelőlegezett. Öt éve szolgál Zákányfaluban Laczkó Flórián plébános, akinek keze nyomán sorra szépülnek a meg plébániájához tartozó templomok. Újabb tervei is vannak a falu templomával: vízelvezetés, járdaépítés, a templombelső berendezése. A helybeli hívek imájukkal, egy szívvel és lélekkel állnak papjuk mögött – írta Kiss Iván marcali plébános.

Magyar Kurír