Buzsák a Balatontól 15 kilométerre fekvő Somogy megyei 1497 lakosú község, Lengyeltótitól 6 kilométerre, nyugatra fekszik. A helységet érinti a 36-os/Kaposvár-Fonyód/ vasútvonal. A mai község helyén a középkorban Akts és Magyari falvak voltak. A mai nevével 1675-ben találkozunk először.
Ebből az időből maradt fenn a község legrégibb műemléke a félköríves szentélyű, román kori Fehér kápolna melynek kiemelkedő értéke a szőlőindás faragott faoltár, jelenleg a katolikus templomban tekinthető meg. Az 1791-ben felszentelt műemléki templom gazdagon díszített, buzsáki hímzéssel készült miseruhái egyedülálló értéket képviselnek az egész országban.
Az  római katolikus temploma késő barokk stílusban, a XVIII. század végén épült, kis sisakos homlokzati toronnyal, homlokzatán lizénákkal, félköríves szentéllyel, hárombolt-szakaszos hajóval. Mellékoltára barokk. Belső berendezési tárgyai közül különösen kiemelkedik a népművészeti gyűjteménye. A Kápolnási dűlőben középkori eredetű római katolikus kápolna látható. Oltára XVIII. századi alkotás.
A Tájház a XIX. század második felében épült nádtetős parasztporta, mely lakószobából, istállós pajtából és magtárból áll. Az első szoba és konyha hagyományos berendezése a régi buzsáki lakások rendjét mutatja. A hátsó szobában helyi hímzések, faragások, népviseleti darabok láthatók. A tájháznál a pajtából kialakított étterem, valamint népművészeti ajándékbolt működik. A régi időket idézi a “János hegy” műemlék pincesora, ahol borkóstoló várja az idelátogatókat.
Buzsáktól 3 kilométerre Csisztapusztán hévizet találtak. A nátriumkarbonátos-kloridos víz kéntartalma magas, sótartalma 4-5 g/l, kiválóan alkalmas a reumatikus betegségek gyógyítására. A fürdő régóta létezik, de az elmúlt évek fejlesztése (szilárd burkolatú bekötőút), kiszolgáló létesítmények építése, területrendezés) tette igazán vonzóvá.
Jelentős hagyományokat képvisel Buzsákon a néptánc mozgalom, a fafaragás, a hímzés. Országszerte ismert a buzsáki népviselet, a “vézás”, a “rátétes” és a “boszorkányos” hímzés. A motívumokat ma is kézzel rajzolják elő minden darabra külön-külön.

Gyugy 281 lakosú község Balatonboglártól, délre, 12 kilométerre fekszik. Környéke a rézkor óta lakott, s a falu már a XII-XIII. században létezett. A tatárjárás előtti időktől találhatók írott dokumentumok a település történetéről. A török pusztításait kiheverve lassan fejlődött.
Az római katolikus templom falaiban az ősi román stílusú Árpád-kori templom szentélyeinek ablakait és bejáratát tárták fel.
Műemlék jellegű kastélyát 1865-ben építtette Kacskovics Ignác. Jelenleg magánkézben található..

Hács 420 lakosú község Lengyeltótitól 6 kilométerre, délkeletre fekszik. A település létrejöttét az Inkey család 1820-as évekbeli jobbágytelepítésének köszönheti. A hozzá tartozó Béndek-pusztán az Árpád-korban falu állt. A középkori falut 1331-ben említették először. Temploma volt, melynek romjai ma is láthatók, bár csak nehezen közelíthető meg. A monda szerint akkor pusztult el, amikor a falu lakói a török elől ide menekültek, és bennégtek a felgyújtott templomban. Jelentős emlékei még a római katolikus és református templomok.

Kisberény 212 lakosú község Lengyeltótitól 3 kilométerre, délre fekszik. Először az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben szerepelt a neve Beren alakban.
A település nevezetessége a római katolikus templom.

Lengyeltóti a Csalogányok völgyébe települt mintegy 3465 lakosú kisváros Balatonboglártól és Fonyódtól is körülbelül 15 kilométer távolságra található. A helységet érinti a 36-os/Kaposvár-Fonyód/ vasútvonal is. A szőlők, gyümölcsösök és lombos erdő ölelésében lélegző település a városi rangot 1992. május 1-eje óta viselheti, bár körzet központ szerepét régen kivívta magának. Közlekedési csomópont, 5 út ágazik ki a központból. Kereskedelme szolgáltatása, egészségügyi ellátottsága magasabb szintű a környező településeknél. Története régről indul, írásos említése 1116-ból származik.
Lengyeltóti templomdombja a Somogyvárt a Balatonnal összekötő hadiút fölött magasodik, évszázadokon keresztül megfigyelőhely volt. A XII. századi eredetű, művészien helyreállított római katolikus templom, valamint a hozzá felvezető meredek út két oldalán fülkékben elhelyezett, színes faszobrok alkotta kálvária együttese páratlanul hangulatos képet nyújt. A kálvárián felsétálva egy 1882-83-ban létesült templomhoz jutunk, melyet hozzáépítettek az említett kis Árpád-kori templomhoz, így az új építmény főhajó lett, az eredeti részből pedig szentélyt alakítottak ki.
A Kereszt út stáció képei festett fafaragások, melyek a XVIII. századból származnak. A városka egy polgáriasult település arculatát mutatja.
A Zichy-kastély műemlék jellegű épület, 11 hektáros parkjában védett platánok és tiszafák díszlenek.
A határában lévő, erdős kis völgyben meghúzódó mesterséges Kék-tó a közeli Balaton ellenére is önálló életű idegenforgalmi centrum: egyaránt szolgálja a fürdőzőket, a vízisportok kedvelőit és a horgászokat.

Öreglak a 36-os/Kaposvár-Fonyód/ vasútvonal mentén, Lengyeltótitól 7 kilométerre, délkeletre, a Pogány- völgyi-víz partján fekvő 1776 lakosú község. Azon kevés somogyi falu közé tartozik, amelyiknek a népességszáma fokozatosan nő. A középkori oklevelek Lak vagy Lakvár alakban említik, a gyakori birtokos váltásokról szólva, mígnem a Jankovichok birtokába került. A II. Világháború végén a falu szomorú képet mutatott, de a béke nagy összefogást eredményezett. A lakosság a járásban először hozta rendbe az iskolát. A földosztás után 4 új utcát alakítottak ki, ahol több mint 150 új ház épült 1949-ig. A gazdaság is fejlődött, az Öreglaki Állami Gazdaság, a varroda, a keverőüzem új munkahelyeket teremtett.
A római katolikus templom a XIX. század elején épült klasszicista stílusban.
A római katolikus kápolna. a XVIII. század második felében késő barokk stílusban épült.

Pamuk 281 lakosú község a 36-os/Kaposvár-Fonyód/ vasútvonal mentén, Lengyeltótitól délre, 14 kilométerre fekszik. Feltételezések szerint a falu mai határában a kora középkorban több olyan település volt, melyet az oklevelek említettek.

Somogyvámos 829 lakosú község Lengyeltótitól 13 kilométerre, délre fekszik. A mai falutól kissé távolabb volt a középkorban Vámos falu. Az 1575-ös török kincstári adólajtsromban Vámosfalva alakban fordult elő.
Ennek a településnek az utókorra maradt kora gótikus templomának romja a megye egyik legjelentősebb középkori műemléke.
Ebben a községben találjuk a megye egyik kuriózumát, a Krisna-völgy indiai kulturális központot és biofarmot. Az 1990-es években létrehozott Krisna-völgy Európában is egyedülálló módon, a gyakorlatban próbálja bemutatni a Védák örökségét.

Somogyvár 2034 lakosú község Fonyódtól 25 kilométerre, délre fekszik. A helységet a 36-os/Kposvár-Fonyód/ vasútvonalról is el lehet érni. Az Árpád-korban a Koppány nemzetség, majd a királyi birtokok igazgatási központja, apátsági székhely. I. Szent László király első nyughelye itt, az általa alapított bencés apátságban volt. 1224-ben városi kiváltságot kapott, 1410-ben királyi város volt. A török időkben a vára elpusztult, de újra benépesült.
A római katolikus templomot klasszicista stílusban, 1843-ban építették. A freskókon a település története látható.
Az emlékhelyen a Szent László király által alapított, 1091-ben felszentelt Szent Egyed bencés apátság romjai láthatók. Hazánk harmadik Történelmi Emlékhelye.
A volt Széchenyi-kastély 1855-ben, eklektikus stílusban épült.

1207 lakosú Szőlősgyörök község Balatonboglártól 9 kilométerre, délre fekszik. Római és avar népesség élt hajdan e környéken. A XIV. század elején említi oklevél, s ekkor már plébániával is rendelkezik. A török kiűzése után, főleg gabonatermesztésen és szőlőművelésnek köszönhetően fejlődött, s 1778-ban mezővárosi rangot kapott. A falu a hajdani postakocsi-járat lóváltó állomása is volt.
A római katolikus templom 1782-ben, klasszicista stílusban épült.
A volt Jankovics- kastély klasszicista, 1820-ból. Romantikus stílusban építették át 1860-ban. Parkja védett.